Téli bunda vs. télikabát, avagy öltöztessük-e kedvencünket?
Téli bunda vs. télikabát, avagy öltöztessük-e kedvencünket?
A hideg idő beköszöntével újra aktuálissá válik a kérdés. Sok helyről sokféle véleményt, tanácsot találhatunk ezzel kapcsolatban, néha teljesen ellentmondó érvekkel alátámasztva. Nehéz eldönteni melyiket kövessük. Lássunk néhányat ezek közül.
„A kutyának ott a bundája, nem kell rá a ruha.”
Ez igaz is lehetne, ha folyamatosan kinn tartott kutyákról beszélünk. Ők ugyanis valóban alkalmazkodnak az időjáráshoz, és téli bundát növesztenek. Itt kell megemlítenem, hogy nem minden kutyafajta alkalmas a kinti „ridegtartásra”, de erről részletesebben majd egy későbbi cikkben. Röviden annyit, hogy nagyon fontos a szőrzet típusa ennek eldöntésekor. A rövid szőrű, illetve az aljszőrzettel nem rendelkező kutyusok bundája nem jó szigetelő, hamar átnedvesedik. Nyirkos hidegben könnyen megfáznak. Nekik érdemes kabátot beszereznünk.
Lakásban tartott kutyusoknál a szőrzettípuson kívül fontos tényező még, hogy a fűtés miatt télen-nyáron egyenletesen meleg élettér nem teszi szükségessé a klasszikus téli bunda kialakulását. Gondoljunk csak bele, hogy ők ugyanabban a kevéske kis bundában ülnek a huszonplusz fokos szobában, aztán pedig kinn a mínuszokban. Mi is magunkra veszünk még pár réteg ruhát, mielőtt kimegyünk. Persze ha futni indulunk kutyánkkal, nem kell a kabát, mint ahogy mi is lengébben öltözünk a kinti sportokhoz, mint ha csak sétálni megyünk.
A kistestű kutyák, pláne rövid szőrrel kombinálva pedig egyenesen hátrányos helyzetűek a hideggel szemben. Méretükből adódóan a talaj menti fagyok pont az ő komfortzónájukban zajlanak, rájuk mindenképpen ajánlatos kabátot adni.
Nagyon idős kutya esetében elfelejthetünk minden eddig említett tényezőt. Nekik már egészen máshogy működik a szervezetük, fázósabbak, kevesebb zsírszövet borítja a testüket. Nem is mozognak olyan intenzíven a séta alatt sem, náluk szőrzettől, mérettől függetlenül elkel az a kabát. Saját lassan 16 éves kutyusomnak is van kabátja az utóbbi pár évben, pedig pointer-dalmata keverék lévén nem kistestű, de nagyon fázós. Viszont a 6 éves malinois-mnak (rövidszőrű belga juhász) nincs szüksége ilyesmire.
„Télen nem nyíratom meg, a hosszú bunda majd megvédi.”
Újabb féligazság. Ennek a kijelentésnek kapásból két cáfolatát tudom felhozni. Pontosabban egy cáfolatot, és egy ellenérvet. Pont a leggyakrabban kozmetikába járó ún. társasági kutyák szőrzete nem alkalmas a hideg elleni védekezésre. Nincs aljszőrzetük (kivéve a pekingi palotakutyának), viszont a szőrben hagyott kedvenc napi ápolást igényel. Tehát amíg a hideg és a nedvesség ellen nem védi a kutyust, a gazdinak napi plusz elfoglaltságot jelent a szőrzet kibontása, csomósodásának megakadályozása. Nem beszélve arról, hogy a nem szakszerűen végzett keféléssel, fésüléssel a hosszú szőrzet felső része ugyan csomómentesnek tűnik, de a bőrénél kibonthatatlan, sok esetben filcszerű bogok alakulhatnak ki. Ez nem csak esztétikai gubanc, hanem egy idő után komoly problémákhoz is vezethet. Eleinte „csak” húzza kedvencünk bőrét, aztán mivel az összefilcesedett szőrzet alatt nem tud szellőzni a bőr, különböző bőrbetegségek is kialakulhatnak. Ez a környezet ideális az élősködők megtelepedéséhez is, aminek észlelését megnehezíti az ilyen jellegű szőrzet állapota. Tehát ha nincs kedvünk/időnk megfelelően ápolni a hosszú szőrzetet, inkább nyírassuk télen is, a kabát a nagy hidegben egyébként sem árt ezeknek a fajtáknak.
Más a helyzet az aljszőrzettel rendelkező fajtáknál. Náluk ez a kijelentés helytálló lehet. Elég ritka esetben kell mondjuk egy malamutra, vagy egy németjuhászra ruhát adni, még ha lakásban is vannak tartva. De ők amúgy sem tartoznak kimondottan a nyírós fajtákhoz, szóval itt a kör be is zárult.
Nehéz eligazodni, igaz? Hogy döntsük el, hogy kell, vagy nem kell a ruha?
Egyéni érzékenység, hőérzet. Talán ez a két legfontosabb kulcsszó. Mint ahogy mi emberek sem vagyunk egyformák, kutyáink sem azok. Míg látunk mínuszokban egy szál pulóverben szaladgáló embereket, mások már 20 fokban is kiskabátot vesznek. Ugyanez a jelenség elmondható ebjeinkről is. A fent leírtak irányelvek, de semmi sincs kőbe vésve. Aljszőrzet nélküli, rövid szőrű, kistestű illetve idős kutyusoknál nagyobb eséllyel lesz szükség a ruhára, de figyeljük kedvencünk reakcióit. Ha vérmérséklete miatt nem igényli, esetleg kifejezetten kellemetlenül érzi magát felöltöztetve, ne erőltessük mindenáron rá a ruhát. Ha fázik, úgyis észrevesszük rajta. Didereg, nem szívesen sétál, szélsőséges esetben akár ki sem akar menni a lakásból. Ilyenkor nyugodtan adjuk rá a neki szánt ruhadarabot, valószínűleg ebben az esetben már kevesebb ellenállást fogunk tapasztalni irányából is.
Ha öltöztetjük, milyen ruhát válasszunk?
Itt elsősorban a praktikusság a legfontosabb, valamint itt is az egyéni igényeket tudom kiemelni. Kereskedelmi forgalomban nagyon sokfajta kutyaruha közül lehet válogatni. Vannak pulóverek, kiskabátok, polár kabátok, vízhatlan kabátok, bélelt ruhák, vagy csak esőkabátok. Ezek között mindenki megtalálhatja az igényeinek és a célnak legmegfelelőbbet. Kiválasztásakor mindenképpen vigyük magunkkal a későbbi viselőt is. Így már az üzletben biztosak lehetünk, hogy az ideális ruhát választjuk-e.
